A gyakran visszatérő, kellemetlen álmok valójában lehetőséget teremtenek arra, hogy akár álmunkban, akár ébredés után feldolgozzuk az eltemetett fájdalmakat, sérelmeket, vagyis a múltunkat.

 Aki a valós életben elnyomott szerepben éli mindennapjait, határozatlan és bizonytalan, álmában gyakran válik erőszakos cselekmények elkövetőjévé.

Tipikus példája az esetnek a főnök alapos helybenhagyása - álmunkban...

De ezek az álmok is jelezhetik a fel nem dolgozott gyerekkori sérüléseket, amiket az álmodó tartósan elszenvedett.

Két német szakember, egy mentálhigiénés egyetem alváslaboratóriumának vezetője, valamint egy empirikus kutatásokra szakosodott egyetemi tudós ismét rámutattak, hogy az álmok tulajdonképpen a kreativitás titkának nyitja.

A kérdőíves vizsgálattal azt szerették volna megtudni, hogy egyes álmok mennyire befolyásolják az éber fantáziát; a válaszolból egyértelműen kiderült, hogy az álmok ösztönzőleg hatnak a kreativitásra.

Hiszen aki foglalkozik álmaival, az könnyebben tűz ki célokat, és könnyebben is valsóítja meg őket, az álmok "irreális" öteletiből merítve.

Ha rettegsz az éjszakáktól, mert visszatérő rémálmaidból rendre csatakosan, meggyötörten ébredsz, itt az ideje, hogy szembenézz  a halállal végződő álmok jelentésével.

Na nem azért, mert katasztrófát, vagy ténylegesen a halálodat jelzik: ezek az álmok érted vannak, téged próbálnak figyelmeztetni valamire, ami fölött ébren elsiklasz.

Ha álmodban zuhansz, az mély, szorongó bizonytalanságot, talajvesztettség érzését jelzi; ha álmodban üldöznek, a hétköznapi életedben minden bizonnyal áldozatnak érzed magad.

Álmaink kiszolgáltatott "elszenvedőjeként" mrgfejtve azokat közelebb kerülhetünk saját, önmagunk elől titkolt részünkhöz és a valósághoz.

Ám ha ennél többre vágyunk, nem csak életünket, de még a jövőnket is alakíthatjuk álmaink segítségével!

A tudatos álmodás technikája, bár nem egy szemvillanás alatt, de elsajátítható.

Attól kezdve pedig semmi sem állhat álmaink útjába!

Folytatás az eredeti oldalon

Tedd félre "mindentudó" elmédet, és indulj befelé. Itt, ahol az álom és a valóság közötti különbség már nyilvánvaló, ellazulhatsz legbensőbb igazságodban.

Osho

Ébredés után a legtöbb álom olyan, mint a molylepke üres gubója vagy a felhasadt borsóhüvely: megannyi halott váz, amelyen tombolva, de röpkén viharzott át az élet, és aztán kiszállt belőle.

Stephen King

Az álmok nem hazudnak, az álom valóság, és az emlékek örökké élnek.

G Hajnóczi Rózsa

Felébredéskor az álmok gyakran csodálatosan valódinak hatnak.

Oroszlánok támadnak emberekre,nézem és nem tudok segíteni!Különböző helyszineken történő álmok!Félek de nem ellenem irányul a támadás,de mégis nekem szól!Mit jelenthet?

A másik álom,ugyanazon a helyen játszódik,(ez kb.1 hónapja kétszer volt)autóval megyek,és egy útszakaszon irányithatalanná válik,őssze-vissza pörgök és tehetetlen vagyok!Akik utánam jönnek szintén így járnak!

Mi ez?

Amíg élünk, álmodunk, és amíg álmodunk, élünk...

Álmaink, tudatalattink e furcsa, néha nehezen érthető nyelve tulajdonképpen a sajátunk, mégis könyveket és álomszótárakat bújunk ahhoz, hogy mjegértsük őket.

A klasszikus álmoskönyvek, álomfejtő kézikönyvek nem kimondottan személyesek, és némileg már el is veszítették aktualitásukat.

Azt pedig még kevésbé tartom valószínűleg, hogy egy internetes álmoskönyv megmondaná, mi miért is álmodtunk éppen rózsaszín pingvinekkel...

...találkoztam a Felső Énemmel... évtizedekkel ezelőtt... és akkor még nem is értettem, hogy mi is történt... Fejlődnöm kellett a megértéshez...

Valami rettenetes félelemben voltam álmomban (és nem álmomban is, hiszen egyedül tartottam el akkoriban négy kislányomat és a legidősebb - akkor beteg - kislányom két kislányát, az első Unokáimat, igaz, ez csak két év volt...), állandó rettegésben, hogy hogyan tudok megfelelni ennek a kihívásnak...

   Jött egy valaki, és szólt, hogy de menjek már, mert várnak...

Aki gyakran beszél álmában, tulajdonképpen egyfajta alvászavarban szenved, aminek számos oka lehet: érzelmi feszültség, ébren ki nem mondott szavak vagy egészségügyi tényezők.

Tovább

Álmos a, morcos a képe az égnek:
Szunnyad a sokszemű, távoli menny.
Rajta a csillagok már alig égnek,
- Hold koma, menj te is, hogy lepihenj.

Ballagok. Arcomon még ül az álom,
Fújja a hajnali friss fuvalom.
Megbújik ajkamon és szempillámon,
S ottmarad, bárhogy is zavarom.

Utcai villanyok fénye kialszik,
Ébred a város is mind hamarabb,
Gépkocsi távoli-halk zaja hallszik,
S már hunyorogva föl is kel a nap.

Szép ez a reggel, az új nap az égen,
Elhagy az álom, friss a szemem.