Legtöbben a korai öregedéstől sem riadunk vissza, ha cserébe bepillantást nyerhetünk a jövőnkbe. De vajon a kíváncsiság tényleg annyira rossz dolog, egy igazán kellemetlen és hátrányos jellemvonás?

Ezzel a vészjósló szólással talán csak riogatni igyekzetek azokat a gondolkodó embereket, akik szerettek volna a látszat mögé leselkedni.

Jómagam úgy vélem, a kíváncsiság az egyik legősibb, és legfontosabb emberi motívum. Ha valaki nem lett volna kíváncsi arra, mi történik akkor, ha...akkor most nem utazhatnánk repülőn, nem volna villany a szobában, és azt sem tudnánk, mennyire finom is a máglyarakás. Aki kíváncsi, az keres, kutat, kísérletez, felfedez, egyszóval fejlődik.

És mi a helyzet a jövő titkaival? Ki ne szeretn tudni a jövő heti lottószámokat? Vagy azt, hogy az a valaki, aki nélkül most el sem tudná képzelni az életét, vajon tényleg mellette lesz-e, jóban-rosszban, míg a halál el nem választ?

És a legkényesebb téma, a halálunk pillanata és módja - tényleg szeretnénk tudni?

Azt hiszem, én szeretném nyitva hagyni a kapukat, a tudatom és a lehetőségeim kapuit. Szabadon választani a számomra legszebbet a párhuzamos jövők valamelyikéből, és úgy élni, teljes erőből, tiszta szívvel minden nap, hogy tudom, akár ez is lehet az utolsó.

Mert lehet, hogy tényleg egy perc alatt beleőszülnék, ha megtudnék valamit, aminek még nem volt itt az ideje.

Amíg nem tudom, mi történik, igyekszem felelősséggel, és teljes tudatossággal elvetni a jelen pillanatában a jövő magvait, hogy nyugodt szívvel hajthassam álomra a fejem, tudván azt, hogy másnap sem lesz mitől félnem.

De ha tudnám, mi lesz az elkerülhetetlen vég, vagy azt hinném, hogy tudom, akarva-akaratlan megfelelnék a falra festett ördögnek, vagy akár angyalnak, de így szabad vagyok, és szabadon lehetek az, aki vagyok, akinek lennem kell, legjobb hitem és tudásom szerint.

És ha tényleg úgy is lesz, ahogyan azt valaki megjósolta (volna), vajon felülbírálhatnám -e a sors akaratát, vajon megszabadulhatnék -e egy csapásra a génjeimbe égetett programtól, hogy megváltoztassam a jövőt? És vajon megtenném-e, hogy elkerüljem a fájdalmat és a csalódást?

És Ti?