Titkon talán mindenki szeretné néha tudni, mit tartogat számára a jövő. Nem volt ez máshogyan a régi korok emberével, akár több ezer évvel ezelőtt sem.
Az ókorban szinte isteneknek kijáró tisztelet övezte a prófétákat, az eljövendő dolgok látóit.
Akkor sem volt, és most sincs ez másként, lehetőség az időutazásra, vagy a kronovízióra, egyszerű hús-vér emberek isteni irányítás nyomán kapták és továbbították a jóslatokat.
És hány, de hány féle képpen üzentek az istenek!
Zeusz szent ligetében Dodonai papjai a fák leveleinek susogásából hallották meg a jövőt, és kétértelmű jóslatok értelmezése már a kérdező feladata volt. De magát a jövőt, a biztos jövendőt sosem mondták meg, csak a benne rejlő lehetőségeket vázolták fel. Attól fogva pedig mindenki azt hitte, amiben képes volt hinni.
Az etruszkok és a rómaiak állatokat áldoztak isteneiknek, és ezeknek belsőségeiből olvasták ki a jeleket, az augur pedig a madarak röptéből jövendölt.
Sybilla, Apollón első papnője minden titkok ismerője volt, az ő papnői , a sybilllák jóslataira előszeretettel hagyatkoztak uralkodóik is.
Mózes könyvéből az derül ki, hogy az izraelita vallás hívei számára a jóslás gyakorlata tiltott volt. Ugyanakkor Dánielt, azaz Balthazárt előszeretettel kérte fel álmai megfejtésére, és az ország harmadik emberévé tette hasznos tanácsai miatt.
Ezen a ponton ideje tisztázni egy lényeges különbséget: a jós külső jelekből és jelenségekből kiindulva jósolja meg a lehetséges jövőt, míg a jövendőmondó, a látnok egyszerűen megálmodja, látja azt, úgy, ahogyan az megtörténik.
A középkorra népszerű hétköznapi gyakorlattá vált mindkét mesterség, ezer és ezer féle módon próbálták értők és kontárok jópénzért beavatni a kérdezőket a jövő titkaiba.
Manapság a kávézacc jóslás ugyanúgy dívik, mint a számítógép generálta jóslatok használata. És ki tudja, mi történt volna, ha...
Kapcsolódó bejegyzések:
Álmaink állatkertje 2. rész
Álmaink állatkertje
Az álmok tényleg megjósolják a jövőt?
A testvérem a vonaton