Az én kutyusom Burkus Király egy csodálatos német juhászkutya volt...Azért írom, hogy volt, mert két éve az örök vadászmezőkre távozott tőlünk, vagyis elpusztult. Na de amíg élt! Csodálatos társunk volt mindenben! Nagytestű német juhászkutya létére nem átallott bohóckodni is, csakhogy megvígasztaljon, ha valamiért rossz volt a kedvem...Voltak azért rossz szokásai is. Jött a tavasz, úgy mint most, és én bizony sok pénzt beleöltem abba, hogy sok-sok virághagymát vásárolva, szebbé tegyem az udvarunkat.Burkus érdeklődve figyelte, amint lyukat készítek, és minden lyukba egy virághagymát teszek, majd betakarom.Fogadni mernék, hogy kutyaeszével azt képzelte, hogy én ugyanúgy, mint ő szokta tenni a csontokkal, elásom a hagymákat a rosszabb napokra....így képzelhette, mert reggelre kelve az összes virághagymát kiásta, és szépen precízen sorbarakta a lépcsőre. Hát nem tudtam, sírjak, vagy nevessek.Sokatmondóan, farkát csóválva nézett rám, meg kellett dícsérnem, hiszen olyan aranyos volt.A szeméből ezt olvastam ki: ügyes vagyok gazdikám?

Válasz

Folyt.:Semmi valasz nem jott,s igy felkelt agyabol Katica.Kereste Mamit a konyhaban,de ott nem volt.Kereste a kamraban,de ott sem volt.Kereste a bocik,meg a lovak szobajaban is,de ott sem volt.Biztos tojast keresgel a szerszamok szinjeben,de ott sem volt.Talan a tyukok hazaban lesz,de ott sem volt.Akkor a birkak hazaban kell keresni,de ott sem volt.Talan atment a szomszed nenihez beszelgetni.Igyhat elindult a szomszed fele.Mivel nagy volt az udvar ugy gondolta,hogy keresztul a zab vetesen hamarabb odaer,s igy elindult a zabon keresztul.A zab igem magas volt mar akkor.Nemsoka kezdett sargulni,s igy Katicanal magassabban bologattak kalaszai.Elvesztette az iranyt,es eltevedt a vetesben.Sirni,majd zokogni kezdett.Angyal,mint Katica arnyeka,mindenhova kovette ot,de a kislany nem ertette mit ugatott neki.Vegul,a sirastol,meg a kalaszok akadalyatol elfaradt,es lefekudt a foldre.Angyal,lenyalogatta piros arcarol a sos konnyeket,es szorosan mellebujt,hogy vigasztalja a meg huppogo kislanyt,aki csendben elaludt.Amikor jottek a legyek,es bogarak,azokat elhajtotta mancsaval a kislany korul.Amikor a nap a fak fole emelkedett,megerkezett Mami,es sietett reggelit kesziteni,de Katicat sehol sem talalta,pedig vegig jarta az osszes fellelheto helyet,es hiaba kialtotta a nevet is.Talancsak nem a kozeli folyo fele ment apukajat keresni,ahol az fuvet szokott kaszalni?!Vegul eszebejutott Angyal.Hol az a semmirekello hazorzo?Csak nem Katicaval van,mint mindig?-Angyal!Angyal!-kialtott,s jott a valasz: Vauuu.Mami elindult a hang iranyaba,de nem latta meg mindig oket,s ismet kialtott:Angya!-s az valaszolt ismet:Vauuuu-s vegre megtalalta az elveszetteket.....Nektek is van kutyusotok?....Nem baj,mert az angyalok mindig vigyaznak ratok,mert ok mindig veletek jarnak epp ugy,mint az arnyekotok.

Válasz

Sziasztok!Mit gondoltok mik az ember legjobb baratai?...Ugyvan! A kutyak.Szeretnek meselni egy baratom kislanyarol,aki szuleivel egy tanyaban elt es 2 eves volt.Pont olya aranyos kislany volt,mint te ott a sor vegen.Az o neve Katica volt.Kerek piros pozsgas arca altalaban mosolyra gorbult.Az egyik korahajnalon,amikor apukaja megetette,itatta az allatokat,es megfejte a tehenet,anyukaja elindult a varosba ennivalot venni biciklivel.A majusi nap voros korongjat epp kidugni keszult a horizont messzesege mogott.Messze volt a varos,s igy sietnie kellett hogy amikorra Katica felebred,a friss tehentej melle ropogos kenyeret adhasson neki reggelire.Az apuka elsietett a munkahelyere biciklijevel,s elotte az alvo Katica homlohara lehelt egy bucsupuszit.A haz orzesevel Angyalt bizta meg.Angyal egy Katicaval egyidos Pulikutya volt.Tudjatok milyen az?....Senki sem tudja?...Nos a puli az egy kis okos magyar juhaszkutya.Ugy neznek ki,mint egy jo nagy fekete feltorlo map.Hosszu szoruk belelog az arcukba.Ok elbirnak a hatalmas megvadult bikakkal is,es ezert azok mindig szot fogadnak nekik.A pulik igen huseges,es ertelmes kutyusok.Ertik a gazdajuk szavat.Nos Angyal-jo hazorzohoz hiven lefekudt a haz bejaratanal levo labtorlore,es eberen figyelt.Amikor a nap nagy piros korongja feltunt a lathataron,Katica felebredt.-Mami!Adjal tejcsit!Mami! Hol vagy?-kialtott a korankelo.

Válasz