Álomfejtő-Jövendőmondó

Álomfejtés

Mindenki szokott álmodni, de nem minden álom mutat a jövőbe. Már jóval Freud és a többi pszichoanalitikus előtt kimutatták a tudósok, hogy sok álomképünk a tudatalattinkból származik. Arisztotelész kijelentette, hogy prekognitív (jövőt előre megmutató) álmok pedig nincsenek. A történelem azonban tele van megvalósult prekognitív álmokkal (a leghíresebb talán az, hogy Abraham Lincoln megálmodta a megöletését), s így semmiképpen sem hagyhatjuk őket figyelmen kívül.

Az álomfejtés világszerte ismeretes. Nem tudni, mikor kezdődött, de vannak híradásaink profetikus álmokról és magyarázataikról a legősibb kultúrák idejéből is.

A legrégibb részletes álmoskönyvet az ephézoszi Artemidorosz készítette a 2. évszázadban. A 17. században lefordították angolra, és 1800-ig 32 újabb kiadást ért meg; Freud is használta kutatásaihoz, és ma is alkalmas segédeszköz az álmoskönyvek összeállításánál.

Álommagyarázatok

Minél világosabban emlékszünk az álmunkra, annál jobban értelmezhetjük. Ámde az álomképek gyorsan elröppennek a tudatos emlékezetből. Tartsunk ágyunk mellett papírt és ceruzát, és felébredéskor azonnal írjuk le, mit álmodtunk, nehogy elfelejtsünk belőle fontos részleteket.

Ha egy bizonyos álmunkról úgy gondoljuk, hogy prekognitív lehet, bontsuk szét különböző elemekre, és ezeket egyenként tanulmányozzuk. Hagyjunk el mindent, ami mindennapi életünkkel összefügghet: ha például vonattal járunk be dolgozni, a vonat megjelenése az álmunkban nem meghatározó. Vizsgáljunk meg minden elemet, nem utal-e olyan eseményre, amely remrég, régebben, vagy gyermekkorunkban történt meg velünk, és ezeket is mind hagyjuk el.

A megmaradt elemek interpretálásához használhatunk álomfejtő szótárat. Mindig a legfontosabb mozzanattal kezdjük - a legélesebb, legélénkebb képpel -, de a végső értelmezésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni egyetlen apró vagy ellentmondásos részletet sem.

Megjelenésüktől és/vagy tartalmuktól függően egyes képek utalhatnak előnyös vagy hátrányos jövendőbeli eseményre. Például egy tömött szekrény bőséget, egy üres szekrény szegénységet jelenthet. Hasonlóképpen a kellemes víz szerencsét, a kellemetlen nehézségeket, a zavaros balszerencsét.

Az álomban az akadályok azt is jelezhetik, mekkora nehézségekre kell számítanunk. Ha például egy ajtót könnyen ki tudunk nyitni, az kicsi akadály, ha nem tudjuk kinyitni, az akadály leküzdhetetlennek tűnik.

Vannak úgynevezett fordított álmok, melyeknek értelme ellentétes a képpel. Ha például álmunkban szenvedünk és sírunk, ez azt jelenti, hogy boldogok leszünk.

Egyiptomi álmok

Az álmokról és magyarázataikról szóló egyik legkorábbi feljegyzés egy Kr. e. 1250-ből származó papirusz, amely mintegy 200 álmot és megfejtésüket tartalmazza a sólyom fejű Hórusz isten papjainak tanai szerint.

Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy a fáraó hét kövér tehénról és hét sovány tehénről álmodott, s hogy József ezt helyesen értelmezte az országra köszöntő hét gazdag és hét szegény évnek. Ez az álom kedvelt tárgya volt a középkori művészeknek, ahogyan a 13. századi francia zsoltároskönyv is mutatja.

(Készült a Jóslások könyve nyomán)

Érdekességek

Az emberek évezredek óta késztetést éreznek arra, hogy megejtsék álmaikat. Arisztotelész, görög filozófus úgy gondolta, hogy az álmok betegségek előjelei, míg az egyiptomiak, a rómaiak és a zsidók szerint az álmok az istenek üzenetei.
Az emberek évezredek óta késztetést éreznek arra, hogy megejtsék álmaikat. Arisztotelész, görög filozófus úgy gondolta, hogy az álmok betegségek előjelei, míg az egyiptomiak, a rómaiak és a zsidók szerint az álmok az istenek üzenetei. A japán uralkodók politikai útmutatást kerestek álmaikban, ezért kifejezetten erre a célra álomserkentő ágyat készítettek csiszolt kőből a királyi palotában, Kyusuban.

A XIX. században az álomfejtésben radikális változást idézett elő Sigmund Freud és Carl Gusztav Jung munkássága. A többi jelentős álomfejtő között meg kell említenünk Fritz Perlst, Medard Bosst és Alfred Adlert, akiknek nevéhez a Gestalt, az egzisztencializmust és a kisebbségi komplexus fogalmának bevezetése kapcsolódik.

Keleti és nyugati értelmezések.

Az embereket ősidők óta lenyűgözték az álmok, melyekkel kapcsolatos kutatásaiknak és elméleteiknek jelentős mennyiségű írásos bizonyítékas maradt ránk.

Asszurbanapli, asszír király (kb. i.e. 668-626) könyvtára számos álomfejtéssel kapcsolatos könyvet és egy személyes álomtabellát tartalmazott, melyeket később a görög Artemidórosz álomfejtéssel foglalkozó nagy jelentőségű műve, az Oneirokritika fő forrásaként alkalmazott.


Az asszírok szerint az álmok a gonosz szellemek művei,akik éjszaka kapcsolatba lépnek az alvóval. A szellemek lehettek olyan halott emberek, akiket az álmodó még életükben ismert, vagy az alvilág más gonosz szellemei is. Ők bújtak meg minden lom mélyén, legyen az jó vagy rossz.

Továbbiak olvashatók a Titkok nélkül sorozat Álomfejtés című könyvében. )))


Az álomfejtés művészete

Bizonyára hozzájárul az álomfejtés újabb térhódításához az is, hogy létjogosultságát a pszichológia tudományosan is igazolta, olyannyira, hogy egyes terápiáknak az álmok analízise is a részévé vált. Az álmok segítségével tárják fel a páciens lelkiállapotát, problémáit. Nem lehetetlen, hogy éppen az álmok világa lesz az összekötő láncszem a realitás és az érzékelésen túli világ között.

Különös utat járt be az álomfejtés a kezdeti rácsodálkozástól legújabb kori diadalmenetéig. Az ókorban az álomfejtést a művészetek közé sorolták, és az álomfejtők megbecsült tagjai voltak az ókori társadalmaknak. Az ókor hanyatlása, az ókori birodalmak bukása után az álomfejtés tudományát a sámánok, varázslók, boszorkányok őrizgették, ami így egészen a múlt század elejéig a babonaság tárgykörébe tartozott. Hivatalosan legalábbis bolondságnak minősítették az álmok értelmezését. A népi hagyományok azonban nem sokat törődtek a hivatalos minősítéssel, ezért is tudta néhány tudós - még ha csak ujjgyakorlatként is - az álmok világába visszanyúlva behatóan tanulmányozni az álmok jelentését.

Az első nagy rendszerező elme, aki a kezdetben talán képtelenségnek tűnő tudományos módszerességgel vette górcső alá az álmokat, Sigmund Freud bécsi orvos-pszichiáter volt. Természetesen a tudósok korábban is nyilvánítottak véleményt álomügyben, de az első tudományos értékű átfogó művet, az Álomfejtést (Die Traumdeutung, 1900.) Freudnak köszönhetjük. Freud pedig ennek a munkának köszönheti az analízis kifejlesztését, annak a tudományos módszernek a magalapozását, amelyre a terápiás pszichoanalízisek és a tudományos álomfejtések ma is épülnek.

Freud óta egészen napjainkig számos nagy elme bizonyította az álomfejtés létjogosultságát mindennapi életünkben. Carl Gustav Jung, svájci orvos például megengedte magának azt a luxust, hogy meglássa Freud nézeteinek hiányosságát, és ebből kiindulva tovább fejlessze - egyebek között - az álomértelmezés tudományos módszerét. Ő volt az, aki megsejtette, hogy az álmok különös szimbólumai, képei mögött egy különös világ, a tudatalatti húzódik meg.

Napjainkban egyre világosabbá válik, hogy az álmok többfunkciós adatbázisként működnek az emberi elme számára. Az intuíció segítségével feltárják a várható jövőbeli eseményeket, segítenek a döntések meghozatalában, és legfőképpen egyéni személyiségfejlesztő módszerrel szolgálnak.

Míg a személyiségfejlesztő módszerek az általános emberi vonatkozásokon alapulva működnek, addig az álmok azt is érzékelik, hogy az álmodó miben és miért tér el attól, amilyen igazán lehetne, és ami hozzá segítené őt a teljesebb, céltudatosabb, ezáltal boldogabb élethez, sőt egyéni megoldással is szolgálnak. Ma már számtalan, az álomra épülő, és az álmot felhasználó módszer létezik, amit akár tanfolyami keretek között, akár egyénileg is elsajátíthatnak az érdeklődők. Ide tartozik az álomdiagnosztika, a tudatos álmodás, az álomprogramozás vagy akár az agykontrollból jól ismert álomüzenet-küldés is.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az álmok végső soron az ezotéria, a testen kívüli érzékelések birodalmába tartoznak. Ezoterikus körökben alapelvként ismeretes, hogy mindenki a saját egyéni útján jut el a tökéletes, isteni részéhez, a középponthoz, ám az, hogy az egyéni úthoz egyéni módszerek is kellenek, azt a legtöbb ezoterikus iskola figyelmen kívül hagyja, és épp úgy, mint a vallások, ezek az ezoterikus iskolák is egyetlen boldogító lehetőségnek mutatják magukat.

Csak az utóbbi időkben merült fel az a lehetőség, ami pedig évezredek óta az emberek rendelkezésére áll, hogy az egyedi, személyre szabott módszereket az álmokból merítsék az emberek.

A legújabb, és egyes álomfejtők által egyre inkább hangoztatott felismerés, hogy az álmok úgy is kifejtik áldásos hatásukat, ha az álmodó nem tudja megfejteni őket. Elég, ha csak elgondolkodik rajta, ha intenzívebben foglalkozik az álommal, és megpróbálja megfejteni. Nem baj - állítják a legújabb felismerés hívei - ha nem sikerül. A fontos, hogy foglalkozzunk vele, és hagyjuk, hogy álmaink hassanak ránk.